Jersey összefogta nyakán a csuklyát, ne vágjon alá az örökké szitáló, hűvös eső, melyet a reggelre feltámadó szél, mint apró tűhegyeket sodort frissen borotvált, szakáll nélkül védtelen arcába. Egészen elromlott az idő, pedig tegnap még majdnem nyár volt, ám az éjszakai zivatar lehűtötte a levegőt, s most szitál, és szitál, amint általában szokott....
Ülök a kocsiban; várok. Várok valakire, aki késik. Megint. Mint mindig. Mit mond ez nekem róla? S a kapcsolatunkról? És főleg rólam? Nem tisztel? Az időmet semmiképpen. Rám unt, vagy sosem érdekeltem? Meglehet; sok év telt el együtt. Nehéz megújulni; úgy pláne, ha észre sem veszed, hogy meg kellene. Ha nem szól, nem jelez a másik, vagy...
Izzadtan ül az ágyon; kába, álomittas fejében próbálnak felsorakozni a kósza gondolatok, de rendezésük nem egyszerű. Mintha egy földgyalu ment volna keresztül az agyán, képtelen értelmet találni, fogódzót a valóságban. Érzi görcsbe rándult izmait, pulzusa heves lüktetését, melybe szíve, e riadt izomköteg őrületes tempóban pumpálja a vért.
